Nyiroködéma kialakulhat szerzett formában is, tehát amikor a normálisan fejlett, megfelelő állapotú nyirokrendszer valamilyen külső behatásra válik elégtelenné. Ilyen ok lehet bármilyen orvosi beavatkozás, mely a bőr és az alatta levő szövetek károsításával jár (pl. műtét), de a szövetek roncsolódását okozó balaesetek és sérülések következtében is kialakulhat. Ezt hívjuk másodlagos vagy szekunder nyiroködémának. Ilyen esetben a nyirokerek roncsolódása okozza az ödémát azáltal, hogy a sérült erek nem képesek a nyirokfolyadék továbbítására, így az a sérülés alatti szövetekben megreked és felhalmozódik.
A nyiroködéma tünetei
Az ödéma minden esetben duzzanatot okoz azon a testrészen, amelyen megjelenik. A nyiroködéma az esetek döntő részében a végtagokon jelentkezik.
Kezdetben nem mindig lehet egyértelműen nyiroködémára gyanakodni, hiszen az ödéma eleinte nem állandó. Ezt az állapotot látens nyiroködémának nevezzük. Ennek az állapotnak a jellemzője, hogy reggel a beteg tünetmentesen ébred, hiszen nyugalomban a nyirokerek teszik a dolgukat és még a lassúbb nyirokkeringés is képes a nyirokfolyadék továbbítására. Délutánra azonban a fokozott aktivitás hatására újra duzzadttá válik a végtag, jelezve ezzel, hogy a probléma még fenn áll. Meleg időben jobban hajlamos dagadni a láb.
A látens ödéma egy kezdeti állapot, de a kezelést ilyenkor a legjobb elkezdeni, hiszen kezelés hiányában az ödéma tartóssá válhat, „szervülhet”.
Elsődleges ödéma esetén a dagadás a kézen vagy a lábon kezdődik, és kezelés hiányában a törzs felé először a lábszárra/alkarra, majd a combra/felkarra is kiterjed. Az ödéma tehát a kéz- illetve lábujjak irányából a váll, illetve a csípő irányába terjeszkedik.
Másodlagos ödéma esetén azon a területen kezdődik a duzzanat, ahol a nyirokerek sérültek. Mellműtét esetén a felkaron kezdődik a kar duzzanata, és ahogy gyülemlik a folyadék a szövetekben, úgy terjed egyre lejjebb, míg el nem éri a kezet, majd az ujjakat is.
Csípőműtét után kialakult nyiroködéma a combban kezdődő ödémát okoz, mely kezelés hiányában a térd alá, majd a lábfejre és a lábujjakra is kiterjedhet.
A krónikus ödémára jellemző a kéz- és/vagy a lábfej cipószerű duzzanata, és mivel a folyadék összenyomhatatlan, az ödéma tartja az ujjbenyomtatot. Elsődleges ödémánál a csuklónál, illetve a lábfejen bokamagasságban úgynevezett csecsemőráncok alakulhatnak ki. A kéz és a lábujjak duzzanata az ún. kolbászujjak kialakulását eredményezi. Néha a második és harmadik lábujj összenövése is megfigyelhető, ahogy ritkán az ödémás terület fokozott szőrnövekedése is előfordul.